November első hétvégén írtam a legutolsó bejegyzést, elég elkeseredetten. Novemberben nagyon felpörögtek az események, így hajónaplószerűen írtam össze, amíg még emlékszem rá. Egyenlőre képek nélkül.
November második hete: festettük a falakat, ami még hiányzott, és lekerült mindenhová a párnafa rendszer és a lépésálló hungarocel (Végülis 2-5ös ágyazómurvát rendeltünk a párnafák alá és közé a megázott homok helyett- szerencsére porszáraz volt!. És takkra kiszámoltuk a mennyiséget: még egy talicskányit kértünk egy ismerőstől és pont elég lett.)
Konyha csempézés folytatódott Ágoston által.
November 13- án, pénteken: (ami egyébként pontosan egy éves évfordulója volt a birtokbavételinek): elindult a fűtésünk!!! Ez a legnagyobb mérföldkő, innen jöttek a hidegek. Plusz jó dolog, hogy a hidegburkolat alatt is meleg van a megtekert fűtőcsövektől.
Nov 14: burkoló lemondja az előszoba burkolást- Simon utolsó erejével ottaludva megcsinálja, keze beáll, kétségbeesés, hogy fog gitározni??
Nov 16-17: Asztalos-ács barátaink lehajópadlóztak a házat- második hatalmas mérföldkő: Kolos lerakható a földre és nem kell egész nap cipelni. Nagyon profi munkát végeztek, ezúton is köszönjük és mindenkinek ajánljuk bármilyen ács-asztalos megbízatásra. Következő két hétben milesi közép dió lazúrral és lakkal kenegetés - megnehezítve hogy este nyolcra haza kell rongyolni minden nap a kijárási tilalom miatt (+pormentesíteni, gyerekmentesíteni) Persze a leglátványosabb helyen lett foltos! De most már nem annyira vagyok kiakadva emiatt.
Nov 18-19: A hajó padlózás után rögtön jöttek a villanyszerelők és föltették a kapcsolókat dugaljakat- megszűntek végre a kábelek!!! Váratlanul felbukkan a burkoló is aznap és elkezdi burkolni a fürdőszobát, ami keddre el is készült.
Simon végkimerülésben szenved, próbál regenerálódni és anyagokat szerez be, karnis, stb
Így tehát elmondható, hogy 10 nap leforgása alatt lett fűtésünk, burkolatunk mindenhol, és villanyunk.
Nov 23.-ai héten: Simon kijavította a kémény hibáit, én javítgatom a falakat, glettelés, festés, na meg kenem a padlót folyamatosan.
Nov 28., szombat: Vízszerelő váratlanul beugrik, összerakja a wc-t (ez is hatalmas mérföldkő!!!) Aznap jöttek a barátaink, rokonaink (Ákos, Balázs, Máté, apa, sógorom) Apa és Balázs a bútorokat átcipelték hozzánk, többiek ablakot pucoltak, villanyokat szereltek, Bandiék (Holzbau) legyalulták a szegőlécünket, Máté meg is marta, sógorommal lekenték a padló színére, és méretre szabta. Baromi jó buli volt, házavató pipa. Ezúton is köszönjük szépen mindenkinek!
Következő napokban: takarítás, javítgatás, adventi naptár készítés. Végre előkerültek a spkák, kesztyűk, téli cuccok.
Dec 01, azaz ma: Jön a vízszerelő, lesz végre csap és melegvíz! (újabb mérföldkő) Összepakoljuk Zsámbékról a cuccokat és ma már ott alszunk!
Vár még ránk jó sok minden, de jelentem a költözés megtörtént. Szokjuk az egész érzést, hogy az őrületes hajtás után beérik a munka gyümölcse, közben pihennénk is már, de dolog van még bőven. Azért belassultunk, de most már megengedhetjük magunknak. Én nagyon élvezem az új házat, Simon alaptermészete szerint kevésbé tud örülni és a hibákra fókuszál, de majd ez is változik idővel, ismerem őt. Alig várom, hogy kicsit tudjunk egymásra, a gyerekekre, magunkra fókuszálni, kézműveskedjünk, kiránduljunk, töltődjünk. Őszintén szólva nagyon igénybe vette a család összes tagját ez a felújítás, szükség lesz a lelki építkezésre. Személy szerint annyira nem is bánom, hogy a vírushelyzet miatt most egy ilyen becsendesülős, befelé fordulós decembernek nézünk elébe.
Hátra van még a konyha összeszerelése, bútorszerelés, pakolászás, és a szegőlécezés- a többi dologgal azt hiszem most kicsit várunk.
Gondolkozom a hideg ételekben, és már múlt hét óta a menzáról rendeljük az ebédet amíg nincs tűzhelyem (kb 3 percre van az iskola, ahonnan hozzuk)
Holnap reggel már nem kell autóba ülni, hogy eljussunk reggel az iskolába!
Összességében nagyon hálásak vagyunk (barátainkak, mestereknek, rokonoknak) szerencsések, és végtelenül fáradtak.